A hagyományos fehér cukor ideje lassan leáldozóban van, mivel az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Igenám, de vajon a mesterséges édesítőszerekkel mennyire nyúlunk mellé? Valóban az ördögtől valók? A kérdést Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg.
Mik azok a mesterséges édesítőszerek?
A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk. Legismertebb tagjai többek között a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K. Energiatartalmuk elhanyagolható, ezért remekül beilleszthetőek az IR és cukorbeteg diétába is. Ezen kívül jóval édesebbek az egyszerű cukornál és a fogakat sem roncsolják. Hátrányukként viszont megemlítendő, hogy a mesterséges édesítők nagy része hőre bomlik, így sütéshez-főzéshez nem minden esetben használható, illetve tagjai közül néhánynak van utóíze. Leggyakrabban kombinációban találkozunk velük, ennek oka, hogy növelik egymás édesítő erejét, így még kevesebbet kell belőlük egyszerre használni.
Barát vagy ellenség?
A mesterséges édesítőszerek már egy jó ideje támadások kereszttüzében állnak, hiszen nem egy cikk jelent már meg rákkeltő, illetve hizlaló mellékhatásaikról. Éppen ezért számtalan vizsgálat tárgyát képezte már többek között az aszpartám, és annak ellenére, hogy egyenesen egészségkárosítónak nevezték, egyetlen tanulmány sem bizonyította ezt, pedig az egyik legtöbbet vizsgált cukorpótlóról van szó. Érdekes, hogy pont azt a mesterséges édesítőszert éri a legtöbb támadás, ami természetes körülmények között is jelen lévő anyagokból áll- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Hogy mégis miért állítják, hogy roncsolja az emberi szervezetet? Röviden azért, mert az emésztése során metanol is szabadul fel, ami valójában egy mérgező anyag, ami a májra és az idegrendszerre lehet negatív hatással van. Bár ez igaz, azt azonban sokan nem tudják, hogy zöldségekkel, gyümölcsökkel sokkal nagyobb mennyiségben jut be metanol a szervezetbe. Az aszpartám fogyasztását csupán egy ritka betegség, a fenilketonúria esetén kell valóban mellőzni.
A dózis tehát igencsak fontos, amikor az édesítőszerek egészségkárosító hatását vizsgáljuk, és bár nagyobb mennyiségben valóban okozhatnak problémákat, ám ahhoz hosszú évekig napi több ezer édesítő tablettát kéne elfogyasztani, vagy 200-300 liternyi diétás üdítőt meginni.
Ha mégis a természetes anyagok híve
A mai világban azonban így is rengeteg mesterséges anyagot fogyasztunk, ezért sokan mégis az olyan természetes cukorpótlók mellett döntenek, mint például a stevia, vagy a cukoralkoholok csoportjába tartozó eritrit, a mannit, a maltit, illetve a nyírfacukor, azaz a xilit. Közös jellemzőjük, hogy van energiatartalmuk, de alacsonyabb a cukorénál, lassan emelik meg a vércukorszintet és nem váltanak ki inzulinválaszt, így szintén beilleszthetők egy cukorbeteg vagy fogyókúrás diétába. Hátrányuk lehet viszont, hogy egyeseknél gyomorpanaszokat, hasmenést okozatnak, ám ha fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat, akkor ezek a kellemetlen tünetek rövid időn belül eltűnnek.
Mesterséges édesítőszerek
Forrás: Budai Endokrinközpont
